Ahhoz, hogy tisztázzuk a helyzetet, meg kell ismernünk az Aszódi úti lakótelep szerkezetét, felosztásának a történetét. Hat tömbre van felosztva a telep: Aszódi 2-12(212), Ecseri 15-25(211) Ecseri29-31 (205) Füleki 7-13(206),Osztag 11-19(209) Táblás köz 9-13(213). Lásd a térképet itt:
Aszódi szabályozási terv 2003-41-M1
A zárójelben lévő számok a tömbszámok.
Minden tömb egy ingatlannak számított, egy helyrajzi számmal, az önkormányzat tulajdonában.
1995-ben a Ferencvárosi Polgármesteri Hivatal megrendelte a vízhálózat kiépítését, és mivel minden tömb egy ingatlannak számított csak egy mérőt tettek minden telek sarkára. Ez a főmérő, a lakások egy részét pedig később ellátták mellékmérővel. Sajnos nem mindegyiket.
Amikor kiderült, hogy el fogják adni a lakásokat, felosztották a tömböket különálló telkekre. Minden házsor különálló társasház, külön alapító okirattal, helyrajzi számmal. Amikor a telekmegosztás megtörtént, nem alakították át a vízhálózatot, pedig minden ingatlant külön bekötővezetékkel kellett volna ellátni, saját főmérővel.[1]
Ezt nem tették meg. Ellenben belevették az alapító okiratba, hogy a házak között, a közterület alatt futó hálózatért a társasházak felelnek. De a törvény szerint[2] csak az ingatlan határáig lehetne a társasház tulajdonában. A házi víz és szennyvízhálózat is csak az ingatlan határáig terjed[3], a bekötővezeték végéig.
Így alakult ki az a sajnálatos helyzet, hogy a különálló, nem szomszédos társasháznak is közös főmérője van. Annak ellenére, hogy a hatályos előírások szerint a vízmérőt az ingatlanon belül kellene elhelyezni[4]. A társasházak kezelésébe került több száz méter vízvezeték és csatorna, amely közterület alatt is húzódik. A jelenlegi helyzet nem felel meg a törvényi és a szabványügyi előírásoknak [5]. Jelenleg, ha bármi történik a földben a vízhálózat azon szakaszával, ami a főmérő után található, a javítási költségeket a lakóknak kell fizetni. A csatornahálózattal egyszerűbb a helyzet, az ingatlan határán kívül semmi keresnivalója a társasháznak, annak a javítása, karbantartása, mosása, az illetékes szolgáltató feladata.
Amint látható a probléma nagyon régen fennáll (1998) és sokrétű, jogi, műszaki és elszámolási. Azóta a lakók fizetnek, mint a katonatiszt, tömbönként évek alatt több milliót, hogy a hiányt fedezzék. Megoldás van a problémára. Erről szól majd a Mit tettek eddig, és mit nem, az ügy megoldásáért, című, következő írás.
[1] 38/1995(IV.5) Korm. rendelet 6§ 1,7
[2] 1995.évi LVII törv. 6§ 4, d
[3] 38/1995(IV.5) Korm.rendelet 2§ 5,7
[4] 38/1995 (IV.5) Korm. rendelet 11.§ 3
[5] MSZ. 22115;
A kis közösségünkben a jelenlegi elszámolás úgy történik, hogy a fő vízmérőt leolvassák, és ebből levonják a mellékvízmérők BEJELENTETT óraállását. A maradékot elosszák a társasházak között.A különbözet elosztása úgy történik,hogy megnézik mennyi nem vízórás lakás van egy társasházban és ennek arányában fizetünk.
Egy példa: 6 sorház egy tömb, itt van 80 db vízórás lakás melynek kettő havi fizetendő vízdíja: 202.000.- Ft
Ebben a tömbben van 7 db nem vízórás lakás melynek az elosztás szerint kettő havi vízdíja 121.000.- Ft.
/egy vízórás lakásra számított átlag vízdíj két hónapra 2525.-ft
a nem vízórás lakásé: 17285.-Ft/
Véleményem szerint ez abszurd.
Ami biztos, a fő vízórában lévő vizet elfogyasztjuk. Ami biztos nem létezik,hogy a nem vízórás lakások fogyasztása ilyen magas. Azt miért hisszük el,hogy a vízórás lakások két hónap alatt 1 m3 fogyasztanak. Az miért természetes,hogy küzdeni kell azért,hogy beengedjék a vízóra leolvasót? Az hogyan lehetséges, mikor mindenképpen be kell engedni, sok vízóra összetörik,ki kell cserélni. Évek óta küzdök ezzel a problémával, azok akik tisztességesen fizetnek azért fizetnek kéthavonta plusz díjat, mert jó páran nem rendesen diktálják a fogyasztást, …..Persze kényelmes elnézni a probléma felett és ráterhelni a közösségre a különbözetet. De talán igen jó lenne ha mindenki tisztességesen olvasná le a vízdíját. Nagyon jó lenne megoldani e problémát, de legelőszőr lakótársainkat kéne rávenni arra, mindenki azt fizesse ki amit fogyaszt!
Kedves Ica!
A problémára a megoldást a következő írásomban olvashatja.
Addig is röviden:
A közös képviselő nem terhelheti a lakókra a normálistól eltérő különbözetet.Ki kell harcolni ahogyan a mi tömbünkben is,hogy az önkormányzat teljesítse a feladatát és építse ki minden társasháznak a saját vízórát.Nálunk ez megtörtént így tavaly a közös vízdíj 362Ft/hó/lakás volt.Én ezt is sokallom:) A lakóknak rá kell venni a közös képviselőt,hogy tegye meg amiért fizetik,vagyis intézkedjen.pl.hozzanak egy közgyűlési határozatot arról,hogy aki kétszer egymás után nem engedi leolvasni a vízórát az onnantól kezdve átalánydíjat kell fizessen.Ha nem fizeti, közös költség hátralékként behajtható.Mindez elintézése a közös képviselő feladata,ha nem dolgozik meg a pénzéért,sajnos meneszteni kell.
Üdvözlettel Balázs Csíki Attila
Kedves Ica!
Közmű bizottsági tagja van a társasházának?. Míg a vízóra közös a többi társasházzal, az alapító okirat szerint évente kétszer kell összehívni a bizottságot,megbeszélni a problémákat.Az évi egy közgyűlés kevés a megbeszéléshez.Aktívan vegyenek részt a társasház életében mert ha nem, mások hozzák meg a döntést, nem mindig kedvezően.
Üdvözlettel Balázs Csíki Attila
Kedves Attila!
Igen pont benne vagyok a Közmű bizottságba…de ha nem hívják össze a bizottságot mit tegyek? Üdvözlettel Ica
Kedves Ica!
A közmű bizottságot két tag, vagy az elnök hívhatja össze. Kezdeményezni kell az összehívást. A közös képviselőket a többi társasházban munkára kell bírni, hiszen ezért vannak fizetve.
Üdvözlettel Balázs Csíki Attila